9.

 Más lett az időérzékem.Simán végig ültem a wagneri hosszúságú raga-folyamot 2x 7-8 órás koncert formájában.Szerencsére még elértem az öt napig tartó,minden évben megrendezett nagyszabású zenei fesztivál utolsó két nap rendezvényeit.Óriási élmény volt:4-5 zenekar,előadó váltotta minden este egymást.Nagyszerű volt tapasztalni,ahogy együtt rezdülnek a néző-hallgatók a művészekkel-pl. amikor hálásan beletapsolnak a koncertbe egy fölismert népszerű dallamra,vagy egy virtuóz hangszer,v. énekszóló után.Magam is átvettem a hallgatóság reakcióit,s csak folyt a zene-hagytam,hogy hasson,s tényleg nem számított az idő.Amúgy igen jól megszervezett fesztivál volt egy hatalmas sátor alatt-el voltak választva az egyes szektorok,voltak földön ülős helyek és hátrébb széksorok.Az iskola diákjai természetesen a színpaddal szemben lévő középső részen zsúfolódtak össze.A kint letett lábbelik vidáman sorakoztak a székek előtt.Voltak előkelő helyek,mint megtudtam potentátoknak,éltes korú,v. csak szakmailag,v. rangban megböcsült polgároknak.Én hátrébb ültem.Az előadók közt volt hagyományos raga énekes-hangszerek összetételű zenekar,ú.m. tampoora,tabla v./és mrdanga,szitár,veena,sarangi,sarod,hegedű, bansuri,harmónium...,s 1-2 elektromos hangszerrel,dobszerkóval bővült banda.Kiemelkedő volt Kaushiki Chakraborthy énekesnő föllépése.Olyan belülről jövő könnyed átéléssel,s bizony érzékelhető spiritualitással,kisugárzással gurulnak ki a természetesen,szakmailag tökéletesen intonált,skálarendszerekből,tala-raga szabályokból építkező szabad szárnyalású zenéi/énekei,hogy az vmi káprázatos.Másnap egy kitűnő énekes diákkal meg is beszéltük,h. vmi mást is tud a művésznő-guru:éterit,szavakba nehezen önthetőt.Az ő megfogalmazása szerint isten/it.Nagy szavak-de nem tehetek róla.

Mindez a thrissuri koncertek,prezentációk után történtek.Keralába visszahívott az angol tanszék vezetője,aki megszervezett egy szemináriomot két iskolába és egy előadást helyi zenészekkel együtt egy hatalmas színház/koncert-terembe.Zavarba ejtő volt mindenhol az a figyelem és értő kíváncsiság,nyitottság,ami körülvett.Ez persze máshogy nyivánult meg az iskolai udvari koncertemen,ahol 2 fiú rajzolt-festett a zenélésem alatt,s a diákok tényleg örömittasan vették a muzsikámat.Mondjuk a képeknek nem sok köze volt a zenémhez-mindenképp a színes lányarc,ill. a béke-madaras,virágos alkotások akartak megszületni.De ez a délután erről szólt:freedom and love,nna meg peace.A másik hely szaGmaibb volt bőven:egy gyönyörű,zöld környezetű campuson zenei és drámai képzés folyik egyetemi master,ill. phd-fokon,szinten.A tanárok,az igazgató,s a hallgatók igen jó fejek voltak,érdeklődőek,lazán tisztelettudók,barátiak.Igyekeztem a magyar népzenéről,vers-zenéről,torokének...,nyugati muzsika-indiai zene relációban jól teljesíteni,s ezt bíz értőn,lelkesen fogadták.S az ajándék dalok/ragak két csoporttól megható természetességgel hangzottak el-ők a földön,a metrumot ütve gyönyörűn,magam eu.s módra székben fészkelődve,de valódi örömmel.

A harmadik fellépés pedig egy 7-800 fős koncertteremben (közel sem volt tele),a hatalmas háttérképem előtt.Zavarba hozott persze ez a személyi kultusz,de inkább arra koncentráltam,h. minőségi legyen a produkció,hiszen azt találták ki,h. előtte 2 óra alatt összedobjuk a műsort,amiből effektíve kb. 1 óra gyakorlás maradt.Előhoztam 1-2 nótámat,"h. 7/8-ban van,oszt középen egy 4/4-es közjáték,s vissza 7/8-ba..."Én meg az ő zenéjükbe próbáltam bekapcsolódni.Figyeljünk egymásra,s hadd szóljon...hááát!Persze profi zenészek megoldottuk,de azért ez a kissé nagyon ad hoc muzsikálás hordozott váratlan,s kidolgozatlan elemeket-ha csak nem teljes mértékben-hehe.A közönség úgy tűnt,h. valóban élvezi,s a végén a dörzsölt keyboardos kollega,s magam is interaktívvá tettük az koncertet.Kitűnő énekesnővel zenélhettem,aki az egyetemen is tanít,s egy férfi énekessel,aki  ősi hagyományokon alapulón énekelt,s egy kitűnő tavil/dob-játékossal,aki igen érzékenyen és pontosan ütött,s figyelt rám,ránk.

Másnap városnéző sétámon különös volt az óriásplakáton látnom magam."Plakátmagányban ázó" nappal.

Megérkeztem.S itt az ünnep...